Minden napra egy vers

TeliHold…

S hogy TeliHold van, védtelenné válok,

valami egészen más világba vágyok

Álmosan dereng a könyv, Te maradsz élő, halhatatlan,

S ami fájdalmat most érzek; elfogadhatatlan.

Ennyit ártani egymásnak képtelenség,

Egy nagy szerelem : most puszta értéktelenség.

De hiányzol – Te maradsz örökké a Mindenem,

Kár, hogy Miattad a szenvedés a végzetem.

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!